- Időnként eszembe jut, mikor voltunk együtt
Mint amikor azt mondtad, hogy olyan boldognak érzed magad, hogy meghalhatsz
Azt mondtam magamnak, hogy nekem való vagy
De olyan magányosnak érezte magát a társaságában
De ez szerelem volt, és még mindig emlékszem rá
Egyfajta szomorúság rabja lehet
Mint a lemondás a végéig, mindig a vég
Tehát amikor rájöttünk, hogy nem tudjuk értelmezni
Azt mondtad, hogy még barátok leszünk
De bevallom, örültem, hogy vége lett
De nem kellett megszakítanod
Tegyük fel, hogy ez soha nem történt meg, és hogy nem voltunk semmi
És nincs is szükségem a szerelmedre
De te idegenként bánsz velem, és ez olyan durva érzés
Nem, nem kellett ilyen mélyre borulni
Kérje meg barátait, hogy gyűjtsék össze nyilvántartásait, majd változtassák meg a számukat
Bár azt hiszem, erre nincs szükségem
Most már csak valaki vagy, akit ismertem
Most már csak valaki vagy, akit ismertem
Most már csak valaki vagy, akit ismertem
Időnként eszembe jut minden alkalom, amikor elcseszett engem
De elhittem, hogy mindig valamit tettem
És nem akarok így élni
Olvass bele minden mondatodba
Azt mondtad, elengedheted
És nem akarnám elkapni valakit, akit korábban ismert
De nem kellett megszakítanod
Tegyük fel, hogy ez soha nem történt meg, és hogy nem voltunk semmi
És nincs is szükségem a szerelmedre
De te idegenként bánsz velem, és ez olyan durva érzés
Nem, nem kellett ilyen mélyre borulni
Kérje meg barátait, hogy gyűjtsék össze nyilvántartásait, majd változtassák meg a számukat
Bár azt hiszem erre nincs szükségem
Most már csak valaki vagy, akit ismertem
Valaki akit ismertem
(Valaki) Most már csak valaki vagy, akit korábban ismertem
Valaki akit ismertem
(Valaki) Most már csak valaki vagy, akit korábban ismertem
Régebben tudtam, ismertem, ismertem valakit