- Jaj, szerelmem, rosszat teszel velem,
Hogy udvariatlanul elűzzenek.
Mert régóta szeretlek,
Öröm a társaságában.
Énekkar:
Greensleeves volt minden örömöm
Greensleeves volt az örömöm,
Greensleeves volt az aranyszívem,
És ki más, mint zöldujjjú hölgyem.
Megszegted fogadalmaidat, akár a szívemet,
Ó, miért ragadtál el annyira?
Most egy külön világban maradok
De a szívem fogságban marad.
énekkar
Készen álltam a kezedre,
Megadni, amire vágysz,
Életre és földre is fogadtam,
A szereteted és a jóakaratod.
énekkar
Ha így akarod megvetni,
Annál jobban elvarázsol,
És még így is maradok
Egy szerető a fogságban.
énekkar
Az embereim teljesen zöldbe voltak öltözve,
És mindig is vártak rád;
Mindezt gáláns volt látni,
És te mégsem szeretnél.
énekkar
Nem vágyhatsz semmi földi dologra,
de mégis készségesen megkaptad.
A te zenédet még játszani és énekelni kell;
És te mégsem szeretnél.
énekkar
Nos, imádkozom a magasságban Istenhez,
hogy állandóságom lássa,
És még egyszer, mielőtt meghalok,
Biztosítani fogod, hogy szeretsz.
énekkar
Ó, Greensleeves, most búcsú, viszlát!
Istenhez imádkozom, hogy boldogulj,
Mert én még mindig igaz szeretőd vagyok,
Gyere még egyszer és szeress.
énekkar
Szöveg egy dalból a Public Domainben