- Ennek a dalnak figyelemreméltó története van – ez egy japán sláger, amely vadul népszerűvé vált Amerikában, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban aligha valaki megértette a japán szövegeket. Kyu Sakamoto színészként és énekesként is sztár volt Japánban, és ez a dal, amelyet hazájában „Ue O Muite Aruko” néven ismertek, 1961-ben az első számú sláger volt ott.
Valamikor 1962-ben egy Louis Benjamin nevű brit zenei vezető hallotta a dalt, amikor Japánban utazott, és a Kenny Ball & his Jazzmen nevű csoportjával felvettek egy instrumentális verziót, amivel a 10. helyre került a brit listákon. Benjamin a dalt „Sukiyaki”-ra keresztelte át egy általa kedvelt japán étel után – egy egyedényes étel szeletelt marhahúsból, tofuból, tésztából és zöldségekből.
A dal akkor jutott el Amerikába, amikor Washington államban egy lemezlovas meghallotta a brit verziót, és elkezdte játszani az eredetit, Sakamototól. A „Sukiyaki” címet használta, ami sokkal ízletesebb volt az amerikaiak számára, mint az „Ue O Muite Aruko”, és elkezdtek özönleni a kérések a dallal kapcsolatban. A Capitol Records megszerezte a dal amerikai jogait, és kiadta az államban, ahol három hétig a Hot 100 1. helyére került, és öt hétig az Adult Contemporary listán is az első helyet tartotta.
Szóval hogyan jutott ez az amerikai lemezlovas az eredeti dal másolatához? Marsha Cunningham megadta a választ. Elmagyarázta nekünk: „1961–1962-ben középiskolás voltam a japán The American School-ban, ahol Zushiban, Japánban éltem. Apám a Japan Airlines pilótája volt. Miközben egy japán filmet élveztem Kyu Sakamotoval, hallottam a leghihetetlenebbül gyönyörű dalt. A lemezt egy helyi boltban vásároltam, és a következő évben visszavittem az államokba, amikor egy lány bentlakásos iskolájába jártam a kaliforniai Sierra Madre-ban. Gyakran játszottam vele a kollégiumban; mindenkinek tetszett. Egy lány a hétvégén hazavitte a lemezemet, hogy az apja lejátssza a rádiójában, a többi pedig történelem! - A japán szövegek a szomorúságról és az elszigeteltségről szólnak; az eredeti cím jelentése: „Felnézek, amikor járok”.
- 1963-ban a country énekes, Clyde Beavers gondoskodott arról, hogy a japán nagykövetség egyik tisztviselője (J.S. Shima) fordítsa le a dalszövegeket angolra. Bár a Beavers 'Sukiyaki'-ja nem került fel a slágerlistára, az A Taste of Honey 1981-ben a 3. helyre került az Egyesült Államokban angol szövegű verziójával. Az A Taste Of Honey egy diszkócsoport volt, amely 1978-ban a Boogie Oogie Oogie-val aratott sikert. .' A basszusgitárosuk/énekesük, Janice Marie Johnson találta ki a verziójuk angol szövegét. Nem szó szerint fordította a dalt, de megőrizte a dal hangulatát egy elveszett szerelemről szóló szövegekkel.
- Kyu Sakamoto egyike volt annak az 520 embernek, akik 1985-ben a Japan Airlines balesetében meghaltak. 43 éves volt.
- Az R&B csoport 16:00 (For Positive Music) ezt 1995-ben ugyanazokkal az angol szövegekkel fedte le, mint az A Taste Of Honey. Az ő verziójuk a 8. helyre került az Egyesült Államokban.
- Ez az egyetlen dal egy japán előadótól, és az egyetlen olyan dal, amelynek szövege teljes egészében japánul van, és az első helyen szerepel az Egyesült Államokban.
- Nem ez az első idegen nyelvű dal, amely Amerikában első helyen szerepel – ez lenne Domenico Modugno Nel Blu, Dipinto di Blu (Volare) című száma 1958-ban. Az olasz nyelvű volt, és az eredeti cím legalább egy részét megtartotta. .
- Slick Rick felerősítette az A Taste Of Honey verzió refrénjét a 'La Di Da Di' közjátékához, amely 1985-ös dala Doug E. Fresh-sel.
